Sam Mendes második Bond-filmje nézhető, vagyis még legszédítőbb mélységeiben sem ingerel a vetítőterem elhagyására. Az utóbbi három, a széria átlagához képest kiemelkedő forduló után persze joggal várhattunk valamivel többet, például azt, hogy egy világméretű összeesküvés leleplezésére épülő szuperprodukció ne egy hevenyészett vázlat, hanem forgatókönyv alapján készüljön. Az akciójelenetek kreativitásban nagyjából húsz évre vannak a mai élvonaltól, a sötét oldal abszolút súlytalan, viszont meg kell jegyeznem, hogy a Spectre általában szellemesen reflektál a Bond-hagyományokra.