Az "ArtPop" sorozat első darabjában a pop tűnik hangsúlyosabbnak. Kár - az itt-ott túláradó pátosz, az erőltetetten irodalmi nyelv esetlen ornamentikája, a lassan már önértékként tündöklő női szemszög bántó közhelyessége tagadhatatlanul szellemes alapötletet fed el.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
