Nevezzük "szigorlat" típusúnak azt a dokumentumfilmet, amely felmondja a leckét, azaz legfeljebb felmutatja a vélt vagy valós tényeket, esetleg a maga kezdetleges módján befolyásolni is próbál, de valójában nem vet számot a fikcionalizálás adta lehetőségekkel. Az elátkozott ezzel szemben - mondjuk - "elbeszélő" alkotás: bár az interjúkban kimondott szavakkal is meglep, sőt, sokkol, igazi ereje abban rejlik, ahogy a puszta tényeket cselekményesíti, az évtizedeket átfogó történetet tenyérizzasztóan izgalmas társadalomkritikus krimivé komponálja. Az eredmény mindkét műfajban párját ritkítja.