Az elég nyilvánvaló, hogy Daniel Arasse, a művészettörténeti ismeretterjesztés egyik kulcsfigurája pocsék esszéíró volt. A műfajhoz/témához/alkalomhoz illő lexikális anyagot persze most is megmozgatja, és idéz is mindenféle, nála - ha nem is eredetibb, de - módszeresebb és főleg következetesebb…

A kiindulópont nem lehetne jobb. Minthogy zavarba ejti a nézőt, elég hatásos – minthogy (különféle módokon és szinteken) zavarba ejti az összes szereplőt, elég muníciót ad egy évadra elegendő viszonyváltás-sorozathoz. A Visszajárók azonban nem elégszik meg annyival, hogy – az alaphelyzet…

Illik óvatosnak lennem az ítéletalkotással, mert a végtelenül elegáns rendezés és az összes szereplő bravúros játéka valószínűleg érdektelen alapanyagból is valami élményszerűt formált volna. A Fantomszál viszont, azt hiszem, tényleg semmilyen szempontból nincs messze a kiválótól - csak a…