A marsi a lélektani analízis kézenfekvő lehetőségét mellőzve ötvözi a klasszikus kultúrhérosz-történetet a feszes akcióval és a romantikus giccsel. A hard science-fiction első számú csapdája a túlmagyarázás, és ezt nem sikerül teljesen elkerülni, de a szórakoztató, üresjáratok nélküli forgatókönyv és a néhány, kifejezetten emlékezetesre sikerült jelenet kiemeli a filmet a középszerből.